A 2. találkozó nagyon jól sikerült. 8 napig voltunk összezárva 30-an. Szerencsére meghívtak néhány francia diákot is, így volt volt lehetőség franciául is beszélni. Minden nap volt valami program, a téma a környezetvédelem és történelem volt. Részt vettünk nemzeti megemlékezésen, megnéztük hol gyártják az igazi Roqfort sajtot, volt szó egyháztörténelemről, katolikusok és protestánsok kapcsolatáról, néhány háborús emlékművet meglátogattunk és találkoztunk a francia „ellenállókkal”, akik harcoltak a francia 51-es körzet ellen, és most harcolnak a génmódosított növények termesztése és a globalizáció ellen, úgy hogy időnként lekaszálják a kukoricaföldeket vagy megtámadják az éppen nyitó McDonald’s-t, emellett remeteként élnek a hegyekben és termesztik maguknak a bio-zöldségeket. Ezek mellett túrázgattunk mindenfelé, láttuk a világ egyik legnagyobb viaduktját, ami a francia mérnökök képességeit hirdeti, magunknak főztünk, vagy csak szendvicset ettünk egész nap és egy almát, ebből a szempontból nem volt az igazi. Egyszer voltunk étterembe, bisztek-et kaptunk, ami tényleg véres volt… képzelem, hogy rányomták a fél meleg serpenyőre a húst, átfordították hogy a másik fele is színt kapjon és már hozták is ki. Eddig sem sikerült a franciáknak lenyűgözniük a konyhaművészetükkel. Igaz általában van előétel, főétel, desszert, sajt, de ez eddig mindig olyan kaja volt amin nem kell sokat agyalni vagy kínlódni. Pl: előétel – mosatlan saláta, vagy halkonzerv, főétel – valami gyors kaja, tészta, rizs valami húspogácsával, desszert – olcsó joghurt az Auchanból, sajt – amit találnak a frigoban (a Roqfortot és a Camambertet is úgy találták fel hogy a higiéniára nem voltak figyelemmel és egyszer csak megjelent a penész és most erre büszkék), illetve van még néha leves – zöldségeket szétfőzzük a nagy lábasban nagy lángon ételízesítővel majd összeturmixolák. Hogy lássanak valami újat, sütöttem már lekváros buktát a franciáknak azt imádták, és tervbe van véve hogy megpróbálkozok egy hagyományos húslevessel, na nem tudom mit fognak hozzá szólni, de ezt később… Visszatérve a szemináriumra, via ferrata keretében sziklákat másztunk és szakadékokon siklottunk keresztül, nagyon állat volt; az őrültebbek még szaladgálhattak bikák előtt is. Nagyon-nagyon jó csapat jött össze, így aztán nehéz volt a visszatérés…